Jótékony összetevők

Naringin

Az ún. flavonoidok, mint amilyen a naringin is, szív- és májvédő hatása ismert. Csökkentik az elhízás okozta, elsősorban a zsírszövetekben megjelenő gyulladások mértékét, a vér zsír- és koleszterintszintjét.

A naringin természetes alapanyag,

Jellemzően a grépfrút héjának belső részéből vonják ki – kesernyés ízét valamennyien jól ismerjük.
A bioflavonoidok, tágabban a flavonoidok közé tartozik, amelyek felfedezése Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik. Erős antioxidáns, amelynek számos betegségmegelőző és egészségőrző hatása ismert.

Naringin – miért jó?

Csökkenti az elhízás okozta gyulladást. A súlygyarapodás, a zsírfelhalmozódás és ezzel együtt a zsírszövet fejlődése makrofág és mastocyta infiltrációt indíthat el a zsírszövetben, és az aktivált sejtek (immun- és zsírsejtek) gyulladásos mediátorokat bocsátanak ki a környezetükbe (pl. TNF-α), ezen keresztül pedig a véráramba (Yu et. al., 2006). Ezen folyamat továbbgyűrűzése miatt az elhízás és ezzel együtt a zsírszövetek további felépülése egy állandó gyulladásos folyamatot hoz létre elsősorban a zsírszövetben. Elhízott emberek vérében a leggyakoribb citokin (sejtek közötti hírvivő) a TNF-α, amely felelős az inzulinrezisztencia kialakulásáért (Stephens et al., 1993) és a hasnyálmirigy β-sejtjeinek károsodásáért (Lin et al., 2013). Ezen gyulladásos mediátorok képződésének gátlásával hatnak a flavonoidok, pl. Naringin (Kawaguchi et. al., 2004, Hirai et. al., 2008), csökkentve a gyulladás mértékét.

Csökkenti a vér zsír- és koleszterinszintjét. Még magas zsírtartalmú diéta esetén is (Shin et al., 1999, Jung et. al, 2003, Pu et al., 2012).

Szív- és májvédő hatása van. A flavonoidok szívvédő hatása jól ismert (Qin et al., 2008, Mojzisová et al., 2009). A naringin adagolása megelőzte az izoproterenol okozta szívinfarktust, csökkentette a lipid peroxidációt, növelte az antioxidáns enzimek mennyiségét és csökkentette a gyulladásos sejtek és a fibrózis mértékét (Rajadurai és Prince, 2006). A szívvédő hatáson túl, közvetlen májvédő hatása is van, a Naringin adagolása szignifikánsan csökkentette a széteső májsejtek által kibocsátott enzimek mennyiségét mesterséges kadmium- és krómmérgezés esetén (Renugadevi és Prabu, 2010, Pari és Amudha 2011).


Kolin

A kolin esszenciális építőeleme a sejteknek. Sokféle funkciója van, többek között részt vesz a zsírok szállításában, valamint nélkülözhetetlen a normál zsíranyagcserében. A kolin 1998-ban került az esszenciális tápanyagok közé, mivel nélkülözhetetlen a szervezet normál működéséhez és az egészség fenntartásához. Megtalálható a növényekben és az állatokban egyaránt. Mint alapvető molekula, számos funkciója van az élő szervezetekben. Hiányában máj- és izomkárosodás figyelhető meg, valamint újszülöttekben idegrendszerrel összefüggő rendellenességek.

Kolin – miért jó?

Metil-donorként részt vesz a zsíranyagcserében. A kolin nélkülözhetetlen a májban zajló biokémiai folyamatokban, áttételesen, mint metil-csoport donor működik a sejtekben. Ezek a kémiai folyamatok szükségesek a zsírok bioszintéziséhez, valamint a sejtben zajló biokémiai folyamatok szabályozásához.Szükséges az idegrendszer fejlődéséhez a magzatokban. Jól ismert, hogy a folsav magzatvédő vitamin, de azt kevesen tudják, hogy a folsav és a kolin erős kölcsönhatásban állnak egymással. Bármelyik is hiányzik, a másik nem tud megfelelően működni. Kimutatták, hogy a kolin-igény terhesség idején jelentősen megnő. Az amnion folyadék kolintartalma tízszerese is lehet az anya vérében mért mennyiségnek. Mivel a magzat rendkívül gyorsan nő, rengeteg sejtet kell építenie, amelyhez rengeteg kolint használ. Ezen túl, a harmadik trimeszterben meglódul az agy növekedése, amely tovább folytatódik az első 5 életévben. Az agyban különlegesen sok olyan hely van, amelyek a gyors fejlődés következtében még több kolint igényelnek. Azoknál a nőknél, ahol alacsony volt a kolinbevitel, négyszeresre nőtt a nyitott gerinc kialakulásának veszélye, valamint összefüggést feltételeztek a memória és tanulási képességek különbözőségére az egyes emberek között.

Méregtelenítés. Metil-donorként a metil-csoportot a testidegen mérgekhez kapcsolva lehetővé teszi a szervezetből való eltávolításukat, ezzel hozzájárul a normál májműködés fenntartásához.A sejtfal alkotója. Minden élő szervezet sejtfalában megtalálható foszfolipidek felépítéséhez nélkülözhetetlen, valamint részt vesz a sejtek közötti kommunikációban is.Szívvédő hatású. A vérben megjelenő magas homocisztein szint hajlamosít arra, hogy olyan folyamatok induljanak el, amelyek károsítják az erek falát, gyulladást okoznak és ezért lehetséges rizikófaktor a szív koszorúereinek megbetegedésében (angina, infarktus). A kolinból képződő molekula, a betain, szükséges a homociszteinből való cisztein és metionin (mindkettő kéntartalmú esszenciális aminosav) szintéziséhez, ezzel csökkentve a homocisztein-szintet.Idegi ingerületátvivő anyag.Az acetilkolin nélkülözhetetlen az agy és az izmok normál ingerületátviteléhez – és így működéséhez.


Tejsavófehérje

Ma már közismert, hogy a tejsavófehérjéknek antibakteriális, antivirális és antioxidáns hatásuk van,védelmet nyújtanak bizonyos keringési betegségek és rákféleségek ellen, valamint fokozzák a szervezet immunális védelmét. Azt viszont kevesebben tudják, hogy fontos szerepet játszik a hatékony súlycsökkentésben is.A tejsavófehérjét gyors fehérjének hívják, mert gyorsan felszívódik, és azonnal magas aminosav szintet ad. Mindennek pedig számos pozitív élettani hatása van.

Tejsavófehérje – miért jó?

Jóllakottságérzetet ad, és szabályozza a vérnyomásodat, cukorszintet. A nagyon magas elágazó-láncú aminosavak (BCAA, a sportolók kedvelt étrendkiegészítőiben is megtalálható) aránya és a biológiailag aktív peptidek (vagyis 2-50 aminosavból álló molekulák, mint amilyen a tejsavófehérje is) együttese játszik szerepet a vérnyomás szabályozásában, a jóllakottság-érzet kialakításában, továbbá a rövid távú táplálékfelvétel, a glikémiás kontroll és a vércukorszint szabályozásában.

Csökkenti a vérnyomást, és lassítja a gyomorürülést, csökkenti az étvágyat. A tejsavófehérjék biológiailag aktív peptidek többféle fiziológiás funkcióval. Gátolják az ACE nevű enzimet, s így egyszerre csökkentik a vérnyomást, és hatást gyakorolnak a zsírsejtek zsírszintézisére is. A tejsavófehérjék stimulálják a bélrendszerben található hormonok szintézisét (Ghrelin, CCK, GIP, GLP-1, PYY, PP), amelyek lassítják a gyomorürülést, valamint elősegítik a teltérzés kialakulását. (Hartmann and Meisel, 2007, Meisel, 2004, Pupovac and Anderson, 2002). Az összhatás eredményeként megváltoztatják a vér glükóz-, aminosav- (BCAA), urea- és inzulinszintjét (Chungchunlam, 2015).

Segíti az izmok épülését. Beindítja a test fehérjeszintézisét, ezzel elősegítve új izom felépülését. Tehát az extra proteinnel megtartjuk a meglévő izmainkat – a fogyás során az izomzat tömege is csökken –, sőt segítjük az új izomszövet kialakulását. Ez azért lényeges, mert több izom több kalóriát éget el.

Tejsavófehérje – miért különleges?

Olyan különlegesen előállított, tisztított tejsavófehérje frakciót tartalmaz, amelyet semmilyen módon nem károsítottak (pl. hő, sav, szárítás stb.) és ezért megtartotta eredeti összetételét, alakját, konformációját, valamint ezzel együtt a biológiai hatását.

Tejsavóval az elhízás ellen!

Több tudományos cikk is megerősítette hogy a “tej- és tejtermékek fogyasztása csökkenti az elhízás, a metabolikus szindróma (több, egymással összefüggésben álló anyagcserezavar tünetegyüttese) és a 2-es típusú diabétesz (nem inzulinfüggő cukorbetegség) veszélyét” (Pereira et al., 2002, Drapeau et al., 2004, Azadbakht et al., 2005). Ennek ellenére a tejfogyasztás világszerte csökken, és ezzel együtt az elhízás veszélye nő. A kutatások azt támasztják alá, hogy a tej jótékony hatása elsősorban a tejfehérjéknek köszönhető (Luhovyy et al., 2007, Moore, 2004, Akhavan et al., 2009).

A tejsavó a tejipar mellékterméke, amelyre sokáig valóban csak melléktermékként tekintettek – állati takarmányokhoz adták, ordasajtot készítettek belőle, vagy egyszerűen csak kidobták. Ha arra gondolunk, hogy évente kb. 145 000 000 tonna tejsavó keletkezik a világon, akkor kidobva nemcsak komoly pazarlás, de súlyos környezetszennyezés is. Az állati felhasználás során derült ki, hogy a tejsavó az egyik legkönnyebben emészthető és legkiegyensúlyozottabb aminosav-tartalommal bír a fehérjetartalmú takarmányok között; elősegíti a nehezen emészthető növényi részek emésztését és biológiai hasznosulását, a borjak növekedését, a baktériumflóra pozitív változását. Az előnyös tulajdonságok felismerésével indult meg a kutatás az emberi felhasználás irányába. A tejsavó legnagyobb része, 90-93%-a víz, valamint tartalmaz laktózt, tejsavófehérjéket és sókat, elsősorban kalciumot is.


Tejcukor (laktóz)

A laktóz prebiotikus tulajdonsággal bír, elősegíti a bélflórát alkotó „jó” baktériumok szaporodását, és ezzel visszaszorítja a kórokozó baktériumok működését. Támogatja az immunrendszerünk normál működését, és a testsúly szabályozásában is fontos szerepe van. A laktózt a bélrendszerünkben található laktáz enzim bontja monoszacharidjaira, amelyek aztán a vékonybélben szívódnak fel. Sok laktózintoleráns teljesen elhagyja a tejtermékek fogyasztását, azonban vizsgálatok szerint napi egy csésze tejet minden következmény nélkül megihatnak, főleg, ha azt étkezéshez fogyasztják (Byers and Da, 2005).

Laktóz – miért jó?

Jó a testsúlynak és az immunrendszernek. Laktóz bevitelével a bélflóránkban azok a mikroorganizmusok szaporodnak el, amelyek képesek a laktózt felhasználni. Szerencsére ezek a főleg számunkra értékes mikróbák (pl.: bifidobacteriumok), elnyomva a kevésbé hasznos, néha káros fajokat (Davis et al., 2011). A bélmikroflóra eltolódása a „jó” baktériumok irányába jelentősen hozzájárul az immunrendszer jobb működéséhez, valamint a zsíranyagcsere befolyásolásával a testsúly szabályozásához (Joyce et al., 2014, Fu et al. 2015).

„Kevésbé cukor” Alacsonyabb glikémiás választ ad, mint a glükóz vagy a nádcukor (Bowen et al., 2006).

Fontos prebiotikum. A vastagbélben élő mikroflóra hasznosítja, és az emberi szervezetnek hasznos alkotókat állít elő. Még a laktózérzékenyek számára is minden káros mellékhatás nélkül bevihető maximális dózis kb. 10-15 g laktóz/nap (Corgneau et al., 2016; Macfarlane et al., 2008; Venema, 2012). Ezen mennyiség alatt a baktériumok a laktózt megfelelő módon tudják lebontani, és olyan anyagok keletkeznek, amelyet a szervezetünk fel tud használni.

Védi a csontokat. Elősegíti a – például a tejsavó természetes részét képező – kalcium passzív felszívódását, s így hozzájárul az egészséges csontozat kialakulásához (Guéguen and Pointillart, 2000). Ez főleg akkor lényeges, amikor fogyni akarunk, és kevesebb élelmet veszünk magunkhoz, ráadásul azt sem mindig a legváltozatosabb módon.

További blogbejegyzések

Előző bejegyzés:

Következő bejegyzés: